A Fidesz képviselőjelöltje: Manninger Jenő PDF Nyomtatás E-mail

Manninger Jenő, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje a Zala 3 számú választókerületében, Keszthely és térségében. Az 55 éves építőmérnök nyolc éve a térség egyéni országgyűlési képviselője, 2006-ban az első fordulóban győzött.

- Hogy lett a híres baleseti sebész fiából politikus? Milyen tanulmányokat folytatott és hogyan került Keszthelyre?

- Budapesten születtem 1955-ben. Édesapám dr. Manninger Jenő baleseti sebész volt, édesanyám dr. Túróczy Erzsébet gimnáziumi tanár, nyugdíjas.  Első házasságomból két felnőtt fiam van, Ádám egyetemi hallgató és Máté szociológus végzettségű sportoló, vállalkozó. Három éve költöztem Gyenesdiásra, ahol feleségemmel dr. Horváth Mariannal és gyermekeivel élek. Keszthelyi kötődésemet nagybátyámnak köszönhetem, Manninger Gusztáv Adolfnak, aki a keszthelyi Georgikon tanszékvezető egyetemi tanára volt.
1980-ban végeztem el a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karát, közlekedésépítő szakon. Angol és francia középfokú nyelvvizsgával rendelkezem és elvégeztem egy menedzseri tanfolyamot a Dublini Trinity College és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közös posztgraduális képzésén. 1980-tól közlekedéstervező, mélyépítő tervezőként dolgoztam. Több ízben külföldön, Algériában és Tunéziában teljesítettem külszolgálatot. 1987-től 1997-ig az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola adjunktusa voltam, közlekedési, mélyépítési és településgazdálkodási tantárgyakat oktattam. 1992-ben a National Foundation ösztöndíjasaként három hónapig az USA-ban folytattam tanulmányokat.
Közéleti tevékenységemet Budapesten, a fővárosi közgyűlésben kezdtem 1990-ben. Az azt követő ciklusban, 1998-ig az MDF frakcióját vezettem. 1998 júliusában felkértek a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárának. A polgári pártok minél szorosabb együttműködésének híveként 2000-ben beléptem a Fideszbe. 2002. áprilisban a Zala megyei 3. számú választókörzet Fidesz-MDF jelöltjeként nyertem egyéni mandátumot. 2002. januártól Keszthelyen, majd Gyenesdiáson élek. 2003-ban egy évig Brüsszelben az Európai Parlamentben dolgoztam megfigyelőként a környezetvédelmi bizottságban. A választásokon a Fidesz frakciójának közlekedési programszóvivője voltam. 2006-ban már az első fordulóban ismét képviselőnek választottak körzetemben. A Parlamentben az Európai ügyek bizottságának tagja vagyok, 2006. októberben megválasztottak a Zala Megyei Közgyűlés elnökének.

- Mivel tölti a szabadidejét? Melyek a legfontosabb eredmények az életében?

- Bár viszonylag kevés a szabadidőm, de kedvenc időtöltéseimnek igyekszem rendszeresen hódolni. Ilyen például a sport, ezen belül a futball és a kerékpározás. Nyáron szeretek utazni a családommal belföldön és külföldön egyaránt. A zenét is nagyon szeretem, főként a hetvenes évek rockzenéjét, és újabban a különböző népzenéket, az úgynevezett világzenét, amit inkább mindenzenének kéne hívni. Gyenesdiás, ahol élek, az egyik kedvenc helyem. Munka után úgy érzem az év minden napján, mintha nyaralnék az otthonomban.
Politikai pályafutásomban büszke vagyok arra, hogy a rendszerváltás után közvetlenül fővárosi frakcióvezetőként tevékenykedtem, és a munkámat a más politikai eszméket valló képviselőtársaim is megbecsülték és elismerték. Az Orbán-kormány államtitkáraként szakmapolitikai kérdésekkel foglalkozhattam négy éven át. Munkám egyik sikereként könyvelem el, hogy az M1-es autópályát visszavásároltuk a külföldiektől, így jelentősen csökkenteni tudtuk az autópálya díjat is. Szintén részem volt benne, hogy újra magyar kézbe kerülhetett a Ferihegyi repülőtér. Büszke vagyok arra, hogy húsz év kihagyás után elindithattuk az M7-es autópálya építését Zamárditól Nagykanizsa irányába. Államtitkári munkám részeként kormányhatározatot alkottunk, melynek egyik eredménye lett, hogy megépülhetett a Balaton körüli kerékpárút. Részese voltam azon szabályok megalkotásában, amelyek akkor lehetővé tették a magyar tulajdonú cégek megerősödését a közlekedésépítésben.

- Megosztaná velünk néhány kedves emlékét, illetve, hogy mire büszke az életében?
 
- A családomra, fiaimra, természetesen. Mire büszke még az ember? Nemcsak komoly dolgokra. Mint már a korábbiakban is említettem, kedvelem szabadidőmben, ha sportolhatok, aktívan tölthetem a munka nélküli órákat. Két fiammal is gyakran futballoztam, ilyenkor a barátaik is csatlakoztak hozzánk. Büszkeség töltött el, amikor megkérdezték a gyerekeimtől, hogy hol tanultam meg ilyen jól focizni.
Kedves emlékeim közé tartozik a vonyarcvashegyi vízisípálya felavatása, ahol nyolcadikra, de sikerült felállnom és körbemennem. Ez egyébként azóta többet nem sikerült.
Természetesen akkor is büszke vagyok, amikor mint egykori főiskolai oktatót üdvözölnek tanítványaim, és nemcsak én őrzök szép emlékeket, hanem ők is.
A sport mellett kedvelem a természetet és az utóbbi időben a kertépítést. Ez utóbbi részben erdélyi kopó kutyámnak köszönhető, aki folyton megszökik. Ezáltal rákényszerített arra, hogy folyamatosan átépítsem a kerítést. Egyik alkalommal, amikor már órák óta szereltem az aktuális szökés után, a munka végére érve megdöbbenve láttam, hogy a kutyám a túloldalról – ismét meglógva – érdeklődéssel figyeli, hogy mit is csinálok tulajdonképpen.

- Ön 2002 óta él Zala megyében. Mit tett eddig a közjó szolgálatában?

- Politikai tevékenységem során kiemelten fontosnak értékelem, hogy a közjó szolgálatában is minél aktívabban részt vehessek. Ruzsics Ferenccel, Keszthely város polgármesterével néhány hónappal ezelőtt közösen kezdeményeztük, hogy gyűjtést szervezünk a keszthelyi kórház javára. Akciónk kezdetén mindketten 100-100 ezer forintot adományoztunk azért, hogy az egészségügyi intézmény súlyos anyagi helyzetén enyhíthessünk. A gyűjtéshez rengeteg jóérzésű keszthelyi állampolgár csatlakozott és olyanok is, akik az ellátási körzetben velünk együtt fontosnak tartották, hogy a keszthelyi kórházban zavartalanul folytatódhasson a gyógyító munka.
Természetesen, mint magánember anyagilag is támogattam a 2006-os rendőri brutalitás áldozatainak gyűjtő alapítványt s nemrégen Papp Gábor hévizi Fidesz csoport elnökével közösen vállaltuk a szlovák rendőrök által megvert dunaszerdahelyi magyar fiatalember hévízi kezelési költségeit. Tavaly áprilisban értesültem arról, hogy a Duna TV és a Hír TV zalai irodája gyűjtést szervez egy olyan egeraracsai (Zala megye) 84 éves asszonynak, akinek februárban kidőlt a tömésházának a fala, majd ezt követően húsvét előtt 3 nappal ismeretlen tettesek félholtra verték. Azt a pénzt vitték el az idős asszonytól, amit arra tett félre, hogy rendbe hozassa a házát és ne fagyoskodjon a téli hónapokban. Az idős nőtől 800 ezer forintot vittek el a kegyetlen elkövetők. Az 1 hónapon át tartó gyűjtésünk során 840 ezer forintot adakoztak az emberek az ország minden pontjáról. A néni háza augusztus végére elkészült.
Azt hiszem ezek a kis segítségek is fontosak, a vezetők persze munkájukkal, hivatásukkal tudnak a legtöbbet segíteni.
Az önkormányzatok évről-évre nehezedő anyagi helyzetének ellenére mindig fontosnak tartottam és támogattam a kultúra, valamint a művelődés és az időskorúak gondozását. A megyei közgyűlés elnökeként Sármelléken, Zalabaksán és Szepetneken avathattunk idősek otthonát.
Annak ellenére, hogy a közművelődés egy mostoha területnek számít szerte az országban, a megyében számos közös programot szervez az általam vezetett Megyei Közgyűlés Hivatala és a Zala Megyei Közművelődési Intézmény. Fontosnak tartom, hogy a hagyományok ne tűnjenek el egy olyan gazdag gasztronómiai és kulturális ereklyékkel rendelkező megyében, mint Zala.

- Milyen hátrányokat szenvedett el a térség a szocialista kormányzat idején?

- A Gyurcsány-Bajnai kormány 2006-tól 310 millió Ft-ot vont el a keszthelyi kórháztól és 2010-ben még további 320 millióval csökkenti a finanszírozást egy év alatt, így akarja kényszeríteni az önkormányzatot a kórház bezárására.
A keszthelyi önkormányzattól eddig  900 millió Ft-ot vontak el, 2010-ben további 700 millió Ft-ot terveznek -, ennyi pénzt nem lehet takarékossággal, átszervezéssel kipótolni, így  elveszik a pénzt az iskoláktól, kevesebb jut az utcák, terek tisztítására is. Több településen megszűnt vagy veszélybe került az általános iskola, és a fenntartó önkormányzatok arra kényszerültek, hogy alapítványoknak adják át az intézményeket.
Az uniós pénzeket a kormány többnyire politikai alapon és pazarolva osztogatta, így a térségben az önkormányzatok és az intézmények alig nyertek pályázatot, azok is késéssel indultak el, a keszthelyi  egyetem például jóval többet érdemelt volna. A Keszthely – Hévíz kistérség politikai okokból lett kettészakítva. A Gyurcsány-Bajnai kormány agrárpolitikája is szerepet játszott több száz embert foglalkoztató üzemek bezárásában. Drasztikusan, inflációt meghaladóan emelkedett a víz- és csatornadíj. A jövő évre bejelentett üdülési csekk adóztatás jelentősen csökkentheti a turizmust, mely elsősorban a kisvállalkozókat fogja sújtani, tovább növelve a munkanélküliséget.

- Melyek a legfontosabb céljai? Milyen elképzelései vannak a körzet fejlődése érdekében?
 
- Körzetemben a legfontosabb feladatomnak tartom, hogy uniós forrás lehívásával felújításra kerüljön a keszthelyi Festetics kastély környezete is, a helyi Fő tér, valamint a Balaton parton kiépüljön egy szép sétány a mólók között. A mólónál ki kell alakítani egy szebb rendezvényteret s így itt lenne a Balaton legszebb parti tere, távlatban még egy télen müködő műjégpályát is megálmodtunk ide. Ennek megvalósulása után meggyőződésem, hogy Keszthely még több turistát csábítana, mint eddig. A fejlesztések lehetővé tennék azt is, hogy ne csak a május-szeptember közötti időszakban látogassanak oda a turisták, hanem minden évszakban találjanak vonzót Keszthelyben és térségében. A Keszthelyi Egyetem további fejlesztése, a tudományos innovációs tevékenység több támogatást érdemelne, s erre uniós pénzekből lehetőség is volna. Az utóbbi években különösen nehéz helyzetbe került – sok egészségügyi intézménnyel együtt – a keszthelyi kórház. Konkrét terveim között szerepel ennek az intézménynek a megmentése., az, hogy a kormányzati elvonások ellenére ne kelljen bezárni egy 250 éves múlttal rendelkező, a térség és a turisták ellátásában is komoly szerepet játszó intézményt. Sőt, szeretném annak továbbfejlesztését, azt, hogy legyen sürgősségi központ és gyógyítás továbbra is Keszthelyen. Ennek előzményeként már gyűjtőakciót is szerveztünk a város önkormányzatával közösen, a közelmúltban pedig jótékonysági koncertet tartottak Keszthelyen a kórházért.
Hévíz városa méltán világhírű, főként a gyógyfürdőjének köszönhetően. Céljaim egyike, hogy még szebb és ízlésesebb fürdőhellyé varázsoljuk a fürdővárost. Fontosnak tartom – nemcsak a körzetem, de egész Nyugat-Dunántúl szempontjából – a sármelléki repülőtér megmentését és annak megtartását.  A légikikötő fontos bázis volt a régióban működő idegenforgalmi létesítmények és a turisztikából élők számára. A közvetlen – és rendkívül népszerű – londoni járatnak köszönhetően az utóbbi időben már az angol turisták is egyre növekvő számban keresték fel a nyugat-magyarországi térséget. Küzdeni szeretnék azért, hogy a Hévízi-tó és környezete méltó helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai kínálatában és természeti értékei között.
Örömteli számomra, hogy mostanra már az egész Balatont körbe lehet kerékpározni. Terveim között szerepel további kerékpárutak kiépítése. A Balatoni  Múzeum, valamint a Kis- Balaton melletti Fenékpuszta fejlesztése, az ottani föld alatti római kori erőd feltárása mára elengedhetetlenül fontossá vált.
A Kis-Balatonról szólva nagyon fontos, hogy annak természeti értékeit egészséges kompromisszumokat kötve a turisták számára is közelivé, megismerhetővé, felfedezhetővé tegyük.
Megyei elnökként is igyekeztem a város gondjainak megoldásáért tenni. A régóta használaton kívül álló mozi épületét felújítottuk, két héttel ezelőtt adtuk át a Vajda Gimnázium számára torna- és rendezvényteremként. Ősszel felavatjuk  azt az uszodát, melynek létrehozása a Keszthelyen élők régi vágya.
Körzetemben Hévíz mellett egy másik híres fürdőváros is található: Zalakaros. A városban szükséges lesz a városközpont fejlesztése. A közbiztonsági feladatok terén is lesz mit tenni a jövőben. Zalakomárban a rendőrséggel és a polgármesterrel összefogva már értünk el eredményt, de van még mit tenni itt és a környező falvakban egyaránt. Nemcsak a körzetemben, de egész Zala megyében az egyik legfontosabb feladatnak tartom, hogy a kis falvakból ne tűnjenek el az iskolák, hiszen azzal ezek a települések előbb vagy utóbb megszűnésre ítéltetnek.